Magas vérnyomás esetén a fej forog, Mi okozhat szédülést?

Különböző képzelőerejű betegek külön-féleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt. Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól.

A szédülés okai

Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni. A valódi, az egyensúly-érzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan, mintha gyors liftben utaznánk. A forgó jellegű szédülésnél a beteg körhintában érzi magát. Az ingadozónál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el.

• Szédülés tünetei és kezelése - HáziPatika
• Éppen ezért fontos, hogy minél korábban ismerjük fel a betegséget, hiszen csak így van esélyünk arra, hogy az időben elkezdett terápiával megelőzzük a szövődmények kialakulását.
• Vertigó, gyengeségérzés, egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés és más szédülékenység.
• Nem biztos, hogy csak a melegtől pirul ki és fáj a feje
• Budapest, I.
• A magas vérnyomás kezelése Aconitum napellus A beteg általában testesebb, pletorrhoeára hajlamos, rendkívül nyugtalan, szorong, halálfélelme van.
• Ami a magas vérnyomás 2 szakaszának kockázatát jelenti

Magas vérnyomás esetén a fej forog "liftérzés" esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk. Mindenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat.

Mi okozhat szédülést?

Gyakori panasz a hányinger, sápadtság, izzadás. Az egyensúlyérzékelő rendszer belső fülben található labyrinthusából kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit középfülgyulladás is okozhat.

Vérnyomás problémák – az elkerülés tünetei

A Meniére-betegségben a hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás kíséri. A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozódik.

Gyengeségérzés (presyncope)

Oka a labyrinthus betegsége, a hátsó koponyagödör daganata, sclerosis multiplex, nikotinmérgezés, agyhártyagyulladás, alkoholos állapot lehet. E tünetek jelentkezhetnek bizonyos agyi verőerek keringészavara következtében is. Az egyensúlyérző rendszer bántalma áll a migrénes roham szédülése mögött is. Szédülést idéznek elő különféle agyi betegségek, így daganatok, vérellátási zavarok, vírus fertőzések is, persze olyanok, amelyek a koponyában elhelyezkedő egyensúly-érzékelő rendszert, központot és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában érintik.

Kisagyi daganatokban gyakori a szédülés.

Mi a szédülés?

Nem szabad elfelejtkezni a koponya sérülései, az agyrázkódás után kialakuló szédülésről sem. Az agyvérzés, agyi érelmeszesedés talaján létrejövő szédülés nem forgó jellegű, hányással, rosszulléttel azonban járhat. Szédüléshez vezethet a túlzott alkohol- nikotinfogyasztás is. Az extrém magas vérnyomás által kiváltott szédülés sem ritka. Szédülést idézhetnek elő a vérnyomáscsökkentő szerek is.

Fontos minél előbb felismerni!

Ennek egyik oka lehet a vérnyomás túlzott csökkenése, de állhat a háttérben úgynevezett orthostaticus hypotonia is. Ez utóbbi esetben a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő.

Az orvosnak mindig fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, ha egy szernél előfordulhat ez a mellékhatás. Sőt e gyógyszereket általában este, lefekvéskor kezdik szedetni, és kis adaggal kezdve, lassan építik fel a terápiás napi dózist.

A szédülés előfordulása

Szédülést okozhat még súlyos vérszegénység, kimerült állapot, kialvatlanság. Talán a magas vérnyomás okozta szédülésen kívül az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedése.

Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság magas vérnyomás esetén a fej forog, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás.

Kiválthatja azonban nyaki verőér-meszesedés okozta szűkület, de szívbillentyű-betegség, anyagcsere-rendellenesség is.

Látászavaroknál, szemészeti elváltozásoknál sem ritka e kellemetlen panasz. A belgyógyászati betegségek közül heveny gyomorhurut, epehólyag-gyulladás, alacsony vércukorszint, mellékvese-elégtelenség is előidézheti.

A szemészeti, belgyógyászati betegségek okozta szédülés inkább bizonytalansággal, labilitásérzéssel, imbolygó járással jár együtt.

A szédülés okát mindig érdemes tisztázni.

A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett. Tartalmaz ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is.

A magas vérnyomás kezelése

A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben. A korai, alapos orvosi vizsgálat megelőzheti olyan nagyobb baj elkerülését, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.